Várjuk minden nap Pécs legújabb hírportálján! Rovatainkban megtalálja a város, az ország, és a nagyvilág híreit!

Esélytelen, hogy egy magyar fiatal önerőből saját otthonhoz jusson: csak a bérlakás segíthet

Honnan lenne pénze egy huszonéves fiatalnak arra, hogy lakást vegyen? Hiszen még csak nem is hitelképes. Albérletben éljen élete végéig? A fizetése fele elmegy rá. Mit ér a CSOK, ha nincs hozzá alap? És miért nem látja a kormány, hogy ezek demográfiai válságot okozó jelenségek? Vagy látja, csak nem érdekli? A fiatalok kilátásait és egy leendő bérlakás-építési szuperprogram témakörét próbáljuk körüljárni.

A húszas éveiket taposó, önálló életre vágyó fiatalok többsége két tipikusnak mondható problémával szembesül: az egyik, hogy teljesen esélytelennek látják az ingatlanszerzés minden formáját, így ha a családjuk nem tud anyagilag segíteni rajtuk, minden pénzüket a napról napra élést biztosító albérletezésre fordítják, hosszú-hosszú éveken keresztül. A másik ilyen probléma pedig az, hogy emiatt a létbizonytalanság miatt a családalapítás utópia marad, mely észrevétlenül átcsúszik a harmincas évekre, aztán rosszabb esetben eredmény nélküli tervként ér véget.

Ez pedig önmagában a demográfiai katasztrófa receptje.

Annak a demográfiai katasztrófának, ami nem képzelgés, hanem a kőkemény, a jövő történelemkönyveiben szereplő mai valóság: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon jelentősen magasabb a halálozási ráta az születésinél, évente 30-40 ezer fővel csökken az ország lakossága, a gyermekvállalási kedv pedig meg sem közelíti a rendszerváltás előtti szintet.

És ez érthető is: a fiataloknak eszükbe sem jut gyermeket vállalni, ha nincs hova.

A számok pedig ehhez kiválóan illeszkednek: Magyarország lakossága 2010-ben volt utoljára 10 millió fő, a KSH legutóbbi, 2017. januári becslése szerint 9 millió 798 ezer főnél tartottunk, tehát az Orbán-kormány alatt 200 ezer fővel hivatalosan is fogyott a lakosság (és ebben nincs benne az a több mint félmillió ember, aki gazdasági menekültként Nyugaton dolgozik).

A CSOK-támogatás ugyan sok esetben jelenthet segítséget, de a feltételek túl piacorientáltak és nagyszabásúak: lényegi, komoly, az ingatlanszerzést nagyban fellendítő segítséget (ez a 10 millió forint + 10 millió forint kedvezményes hitel) kizárólag 3 gyermek szerződéses vállalása esetén, és csak új ingatlanra lehet igényelni. Ezzel pedig a valóságban két gond van: az egyik, hogy nagyvárosokban, főleg a fővárosban egy újépítésű, legalább 60 négyzetméteres lakás 25-30 millió forintról indul: így a törlesztendő 15-20 millió forint egy fiatal párnak, három gyermek nevelése mellett olyan teher, amit egyszerűen nem mernek bevállalni. Használt ingatlan esetében pedig az 1-2 millió forintos támogatás ugyan mindenkinek jól jön, de nyilván csak azok élhetnek vele, akik egyébként is rendelkeznek elegendő forrással ahhoz, hogy egyáltalán lakáshitelt köthessenek.

Mert itt jön be a generációs kulcsszó: az önerő.

Az önerő az, ami nincs. Szinte senkinek, és semennyi – kivéve persze az esetleges családi segítséget, vagy öröklést. A brutálisan felemelkedett albérletárak mellett egyszerűen nincs az a fizetés –főleg fiatalok esetében-, ami elbírna annyi takarékoskodást, hogy összehozza egy ingatlan legalább 20 százalékos vételárát jelentő önerejét. Sőt: igazából nem, hogy több millió forint önerő, de még egy szerény megtakarítás sem marad a 80-100-120 ezres albérletárak után a fiatalok zsebében.

Önerő híján viszont lakáshitelt sem lehet felvenni, így CSOK-ot sem lehet igényelni, a fiatal tehát máris meg van lőve. Mit csinál? Vagy elmegy külföldre, vagy marad a sehová sem vezető albérletben, vagy tovább élvezi a szülői ház kényelmét, mert „az legalább ingyen van”. Lássuk be, ezek demográfiai és szociológiai szempontból sem lehetnek követendő példák.

Ezért lenne rendkívül fontos, hogy az állam érdemben közbeavatkozzon, és azoknak is könnyen és olcsón, de hosszútávon elérhető ingatlant biztosítson, akik ugyan szorgos, dolgozó, adózó állampolgárok, de egyszerűen nem keresnek annyit, hogy belátható időn belül hitelképessé váljanak.

Mert a magyar valóság az, hogy a fiatalok még ahhoz is túl csórók, hogy eladósítsák magukat.

És itt lép be a képbe a bérlakás-építési program. A program, ami nem igazán létezik. Bérlakásokat jelenleg az önkormányzatok építhetnek és üzemeltethetnek, ám ez amennyire szabályozatlan terület, annyira változó is: míg az egyik pesti kerületben egyáltalán nincs nem-szociális, hanem piaci alapú (de még így is jelentősen a szabadpiaci ár alatt kínált) bérlakás, addig a másikban igyekeznek orvosolni ezt a problémát. Ebben a XIII. kerület jár az élen, ám a kínálat jelentősen a kereslet alatt áll: egy-egy pályázat során tíz- és hússzoros túljelentkezések alakulnak ki, a pályázatok akár a több százas számot is elérhetik egyetlen pályáztatás során. Azaz 10 meghirdetett lakásra érkezhet akár 200 (egyébként pénzbe kerülő) pályázat is.

 

Az állam is jól járna, program pedig már van rá

Az bárki számára egyértelmű lehet, aki valaha is rákényszerült az ingatlanszerzés elméleti megtervezésére, hogy a lehetőségek rettentően szűkösek. Pedig az állam két okból járna jól, ha a rendszert megkönnyítené: egyrészt ellátná azon elemi feladatát, hogy segíti állampolgárai boldogulását, másrészt (sajnos komolyra fordítva a szót) gazdasági szempontból is előnyös lenne számára, ha lendületes ingatlanpiac és stabil egzisztenciával rendelkező fizetőképes, valamint növekvő számú lakosság duzzasztaná fel az adóbevételeket.

Ilyen nagyszabású, kormányzati szinten kezdeményezett és finanszírozott bérlakás-építési programot követel évek óta a Jobbik is. Az ő elképzelésük része például az, hogy a jelenlegi nagyvárosi albérleti díjak maximum harmadáért lehessen beköltözni egy átlagos méretű bérlakásba, majd 8-10 év bentlakás után felkínálnák annak lehetőségét, hogy az addigi bérlők tulajdonába kerülhessen az ingatlan. Így előre tervezhető, mégis olcsó lakhatáshoz juthatnának a fiatalok, enyhítve a kivándorlási hajlamot és stabil pályára állítva a hazai építőipart. A párt továbbá a kiemelt ipari területekre is koncentrálna, ezekre külön szolgálatilakás-építési programcsomaggal készül, amivel a vidék kiüresedését szeretnék megakadályozni.

A Jobbik-féle bérlakásprogramban a bérleti díj nem mehetne 1000 forint fölé négyzetméterenként, a befolyt pénzt pedig nemcsak a rendszer fenntartására, hanem a lakásállomány további bővítésére is fordítanák.

Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt témáért felelős országgyűlési képviselője novemberben beszélt részletesebben arról, milyen további terveik vannak a lakhatási problémák megoldására: a bérlakás-építési programon túl egy átfogó és kimunkált panelprogram kivitelezését tervezik, melyhez megfelelő energetikai korszerűsítés esetén bővített CSOK-ot adnának, mindehhez uniós forrásokat is bevonva.

A magyar vidék krízisét, a kiüresedést szolgálati lakásrendszerrel állítanák meg: szükség esetén lakást kapnának az egészségügyi szakdolgozók, tanítók, pedagógusok és a stratégiai fontosságú nemzeti iparágakban dolgozók.

Sok szó esett már arról is, hogy közel félmillió üres ingatlan van Magyarországon, ám ezek többsége vagy lakhatatlan állapotú, vagy magántulajdonban van. A Jobbik arra készül, hogy felmérik az üresen álló hazai ingatlanállományt, majd az önkormányzati és állami tulajdonú, felújításra szoruló ingatanokat folyamatos renoválás után beépítenék a bérlakásprogramba.

Z. Kárpát Dániel akkor, amikor a program költségvetéséről kérdezték, egyben a kormánynak való odaszúrással szemléltette a helyzetet. Mint fogalmazott, a program költségei körülbelül a várba költözés feléből kijönnének, azaz 50-100 milliárd közötti csomagról van szó, aminek jó része már egy kormányzati cikluson belül megtérülne.

Most már csak arra kéne rájönni, hogy a kormány miért kerüli ilyen látványosan ezt a nemzetstratégiai szempontból is kiemelkedő problémát.

Pécs

Kérdőívvel fordult a pécsi polgárok közösségéhez Péterffy Attila független polgármester-jelölt. Az MSZP, a DK és a Momentum által támogatott jelölt, 6 pontban kéri ki a pécsiek véleményét. Elfogyhattak az ötletei?

Az Összefogás Pécsért Egyesület első embere, Kővári János is megszólalt az ellenzék együttműködése kapcsán. Az ÖPE vezetőjét saját portálja „kérdezte” gondolatairól, aki igyekezett erős hangot megütni.

Közös sajtótájékoztató keretében jelentette be a Jobbik, az LMP, az MSZP, a DK és a Momentum, hogy az ősz önkormányzati választások során koordinálni fognak egymással. A pártok képviselői elmondták, hogy minden választókerületben egy ellenzéki jelöltet állítanak a Fidesszel szemben.

A Fidesz egyik helyi internetes újságja ezt a kérdést feszegeti eléggé zavaros, és az erőlködéstől izzadtságszagú propagandacikkében.

Az önkormányzati tegnapi ülésén a költségvetést tárgyalta a testület, melynek vitájában Őri László alpolgármester elmondta, történelmi léptékű fejlesztések történnek a városban.

Devizahitelesek

Május óta több mint 2400 kilakoltatás történt Magyarországon

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar honlapján közölt adatok szerint csak július óta 919 kilakoltatás történt, míg a moratórium májusi lejártát követően összesen 2274 esetben jártak el a hatóságok.

Közben a fideszesek megszavazták több tízezer magyar család kilakoltatását

Most megvolt hozzá a bátorságuk. A beadvány egyik legfontosabb követelése az volt, hogy a végrehajtási eljárások 2019. december 31-ig felfüggesztésre kerüljenek, ezzel elegendő időt biztosítva az Országgyűlésnek arra, hogy a szükséges adósmentő, és hitelválság-kezelő jogszabályokat megalkossa.

Belföld

A Jobbik a hétvégén tartotta évadnyitóját, ahol Sneider Tamás elnök a személyét és családját ért támadásokra, rágalmakra reagálva elmondta, hogy a legerősebb ellenzéki párt nem fog meghátrálni.

Ahogy arról beszámoltunk, egy összellenzéki sajtótájékoztató keretében politikusok arra kérték a MÁV-ot, hogy ne alkalmazza a rabszolgatörvényként elhíresült túlóraszabályozást.

Tizenegy éves negatív rekordot döntött a végzettség híján az iskolakaput maguk mögött hagyó fiatalok aránya Magyarországon.

A diákok jól beolvastak a helyettes államtitkárnak.

Minden diktatórikus rendszer megdöntésének pillanata rendszerint olyan eseményhez köthető, amely önmagában értelmezhetetlen, ha az előző évek, évtizedek folyamatait nem ismeri az ember.

Életmód

Mintegy száz program várja a közönséget június 23-án a Múzeumok éjszakája kiemelt országos helyszínén, Pécsett - hangzott el a rendezvényt beharangozó keddi sajtótájékoztatón a baranyai megyeszékhelyen.

Tizenkét produkcióval - köztük gengszterkomédiával, operettel, illetve a L'art pour l'art Társulat estjével - várja a nagyközönséget június 21. és augusztus 4. között a Pécsi Nyári Színház a baranyai megyeszékhelyen.

Sport

Tiborcz István barátjának és üzlettársának, Paár Attilának West Hungária Bau Kft.-je és a már több stadionberuházást is elnyerő Pharos 95 Sportpályaépítő Kft. építheti fel a Budapest Honvéd új stadionját potom 11,8 milliárd forintért – jelent meg a hirdetmény az uniós közbeszerzési értesítő mai számában.

Bejelentette visszavonulását Gera Zoltán, 97-szeres válogatott labdarúgó. A Ferencváros 39 éves támadója csütörtök este Facebook-oldalán hozta nyilvánosságra döntését. A magyar nemzeti csapatban 97 fellépésén 26-szor volt eredményes.

pecsitukor.hu - Pécs új hírportálja

Kövessen minket a Facebook-on is!

Küldjön nekünk hírt!: ugyelet@pecsitukor.hu

 

 

 

 

Kedves Olvasóink!

Az Alkotmánybíróság döntése szerint az internetes oldalak akkor is felelősek a kommentjeikben elkövetett jogsértésekért, ha azokról nem is tudnak.
Az internetes oldalon közzétett kommentek tartalmáért az oldal akkor is felel, ha üzemeltetőinek nem volt tudomása a jogsértő tartalomról,
vagy a sértett kívánságára azonnal el is távolította, illetve moderálta azokat.

A Pécsitükör szerkesztősége ezt a döntést az alapvető emberi jognak számító szabad véleménynyilvánítás súlyos korlátozásának tartja.

Olvasóinknak a továbbiakban a Pécsitükör Facebook oldalán van lehetőségük a hozzászólásra.